1. feladat
A hangközök megismerését a C dúr hangsor hangjain érdemes elkezdeni. Az egyszerű megértés kedvéért fogadd most el, hogy csak a C dúr hangsor hangjai léteznek. Ne is gondolj egyelőre a módosított hangokra, mert azok csak megzavarnának.
A dúr hangsornak, mint minden hangsornak, szerkezete van. A szerkezet annyit jelent, hogy a hangok egy bizonyos távolságban követik egymást. A távolság a zenében természetesen nem centiket vagy métereket jelent, hanem lépéseket a kromatikus hangsor fokain.
A kromatikus hangsor egy olyan hangsor, amely tartalmazza mindazt a hangot, amelyre zenéléseid során szükséged lesz. A blues és a magyar, indiai vagy más népzenék ugyan tartalmaznak ezen hangsoron kívüli hangokat is, de a hangköztanulmányaidban ezek a hangok nem fognak szerepelni.
A kromatikus hangsor hangjai egy-egy lépés a bundokon. A dúr hangsorának szerkezetét (mint ahogyan a kromatikusét is) a legjobban tehát egy húron lehet szemléltetni. Az egy húron való lépkedések közben pontosan láthatod, melyik hang mekkora, illetve hány lépésre van az előző hangtól.
Láthatod a videón, hogy kettő és egy lépések történnek a C dúr hangsor megszólaltatása közben. A két bund ugrást nevezzük el nagy lépésnek, az egy ugrást pedig kis lépésnek. A nagy ugrásokat „N” betűvel, a kicsiket pedig, „k” betűvel jelöltem. Ezeket az ugrásokat – más néven hangközöket – akár kicsi vagy nagy, szekundoknak fogjuk nevezni. A mostani tudásunk szerint tehát a szekund lehet nagy, vagy kicsi.
A dúr hangsor szerkezete két nagy szekund lépéssel kezdődik, ezután egy kis szekund lépés következik. Továbbhaladva a hangsorban, három nagy majd egy kis szekund ugrást találsz. Egy dúrhangsorban (jelen esetben C) tehát ezeket a szekund hangközöket találhatod meg:
C-D D-E E-F F-G G-A A-B B-C
